Menü

Sokorópátkai Szabó István

1878.okt.5-1938.dec1

 Ezt az anyagot  az Ő emlékére készítettem.

Szíves figyelmébe  ajánlom a  sokorópátkaiaknak is.

      SZABÓ  ISTVÁN

 Sokorópátkán született 1878-ban.Ott járta végig az elemi iskolát és a mozgósításkor onnan vonult be katonai szolgálatra a veszprémi 31.számu  népfelkelő gyalogezredbe és teljes 3 éven át szolgálta hazáját   a harctérena  és a hadtápterületen. Hazatérve, megválasztották képviselőtestületi tagnak, majd beválasztották az elöljáróságba s még nem volt 30 esztendős, amikor birója lett szülőfalujának. Utóbb tagja lett Győr vármegye törvényhatósági bizottságának is. Mint  a függetlenségi párt tagja, élénk részt vett a törvényhatóságnak  Tisza István ellen folytatott küzdelemében. Szülőfaluja felvirágoztatása körül nagy érdemei vannak. Ő kezdeményezte a község szép új templomának építését, a szegény zsellérek javára parcellákat hasíttatott ki a község birtokából s megalapitotta a község fogyasztási és hitelszövetkezetét.

A forradalom kitörésekor hozzáfogott járása gazdaközösségének kisgazdapárti alapon való megszervezéséhez.

.A földmíves-párt képviseletében részt vett Károlyiék híres vigadóbeli gyülésén, 1919 március 7.-én. Látva, hogy a forradalom egyre inkább balfelé viszi az országot, szülőfalujába vonult vissza s ott agitált a szocialisták munkája ellen.  Ott érte a kommunizmus, mely kezdettől rossz szemmel nézte agitációját a gazdaközösség körében. Március 31.-én letartóztatták a vörösök .Ezuttal sikerült megszabadulnia  de röviddel utóbb tuszként  vitték Győrbe s július 30-án ellenforradalmi tevékenysége miatt a  forradalmi törvényszék halálra itélte. A kommün bukásának köszönheti, hogy az itéletet nem hajtották végre. A nemzeti megujhodásban aztán  fontos szerep jutott neki. Képviselőtársa Rupert Rezső kérésére újra feljött Pestre, s itt mint  a keresztény földmüvespárt egyik vezére, a harmadik Friedrich-kormányban  kisgazdaügyi miniszter lett augusztus 27.-én. Miniszteri állását Huszár Károly, Simonyi-Semadam Sándor és Teleki Pál gróf miniszterelnöksége alatt is megtartotta. A második  Teleki-kormányból, mivel a kisgazdaminisztérium megszünt, kimaradt. Az 1920-ban megalakult Földművesszövetség egyik alelnöke, 1920-ban Győrszentmárton és Kunszentmártonban választották meg: az utóbbi kerület mandátumáról lemondott.A második nemzetgyülési választáson régi kerületében Szmrecsányi Györgyöt győzte le pótválasztáson.Az 1926. évi választáson is a győrszentmártoni kerület küldte be a képviselőházba. Az egységpárt híve. 

Egy fia született László ő is Sokorópátkán élte le az életét. Neki két fia  volt István és László.

Friedrich kormány /1919.08.19-09.24/         

              Ülő sor:(balról jobbra) Haller István, Korányi Frigyes, Csáky Imre, Teleky Pál, Ferdynandy Gyula, Nagyatádi Szabó István.     

Álló sor: Benyczky Ödön, Csilléry András, Bleyer Jakab, Pekár Gyula, Ereky Károly, Heller István, Oláh Dániel, Sokorópátkai Szabó István

Huszár kormány  1919.nov.14-1920.márc 15

Álló sor: (balról jobbra) Sokorópátkai Szabó István, Peyer Károly, Bleyer Jakab, Friedrich István, Heibrich Ferenc, Bárczy István

Ülő sor: ( balról jobbra) Haller István,   Rubinek Gyula,  Somssich József, Huszár Károly, Beniczky Ödön, Korányi Frigyes,   Nagyatádi Szabó István